5. fejezet

Adam

Ashley elsőként távozott a teremből, de nem hagytam annyiban, úgyhogy követtem. Láttam, hogy valamit meglátott, mert hirtelen az udvar felé kezdett rohanni. Én utána iramodtam és mire kiértem már Lilith-tel kiabált. Sajnos hallottam mindent. Gondoltam, hogy nem kis angyal, de ezt nem vártam volna... Csalódtam egy kicsit. Feltehetőleg ő már tudta én mi vagyok, ezért volt olyan elutasító. Sajnálom, pedig igazán jó lehetősége lett volna.

 Miután észrevett engem, Ashley elrohant, majd Lilith utána iramodott. Én Jaredhez sétáltam és érdeklődtem, hátha ő többet tud, mint én:

 - Mi történt, amin így kiborult? - kérdeztem.

 - Lilith-tel beszélgettem, amikor iderohant és elkezdett kiabálni, de ezt már te is tudod - mondta. 

 - Egyébként tényleg. Ti miről beszélgettetek? Láttam, nem volt ellenedre ez a kis csevej - böktem oldalba.

 - Na! - pirult el enyhén. - Semmi különösről, csak annyit kérdezett, hogy mi miért vagyunk itt.

 - Hát gondolom, azért amiért ők - válaszoltam.

 - Igen, de az igazi okot ők sem tudják. Ez azért igazán különös! Hat ilyen "embert" egy helyre hívni igazán veszélyes. Ámbár Lilith azt mondta, hogy ők csak kíváncsiságból jöttek. Meg is értem. Nem lepődnék meg, ha más is idejönni "érdeklődni"- gondolkodott el.

 - De ők egyáltalán honnan tudnak a parancsról? Hisz azt nem csak mi kaptuk meg? - igazán érdekes, hogy ők is itt vannak, pedig nem éppen ugyanazok a feletteseink.

 - Gondolom, befogták az adást, amelyen küldték nekünk.

 - Az mondjuk logikus is lenne.

 - Hát igen... - néhány percig mind a ketten gondolatainkba merülve álltunk, aztán Jared szólalt meg megint:

 - Figyu, szerintem menjünk a koleszba, aztán, majd ott kitalálunk valamit!

Jared

Eléggé meglepődtem, hogy így rákérdezett Adam a dolgokra. Hát nem is tudtam... jó bőr volt Lilith meg minden, de tudtam, hogy ellenség. Visszamentünk a koleszba, áthívtuk Brittany-t a szobába, hogy kitaláljuk, mi legyen a következő lépés.
 - Szerintem, azért kellett idejönnünk, hogy legyőzzük őket. Lenne értelme, nem? - kezdte Brittany a feltevéseivel.
 - Hát nem is tudom, őnekik nem mondták, hogy ide kéne jönniük, csak kíváncsiskodnak. Legalábbis Lilith ezt mondta - mondtam.
 - Te mit beszélgettél vele? Ő ellenség! - szerintem, akkor kitért a hitéből.
 - Nyugi, semmi különös. Úgy gondolom várjuk meg a következő parancsot és akkor lépjünk - vélekedtem.
 - Rendben, szerintem is így lesz a jó - állt mellém Adam, aki kérdőn Britt-re nézett.
 - Hát jó, legyen. De nehogy ez rossz döntés legyen - ezzel távozott a szobából.
Kicsit ültünk még ott, beszélgettünk.
  -Van olyan lány, aki bejön? - kérdeztem Adam-től.
 - Ööö, nincs - kicsit zavarba volt, így láttam, hogy nem mondd igazat.
 - Hát jó... - rávigyorogtam mindent tudón. Ezután távozott a szobából és egyedül maradtam.
Másnap reggel kissé frusztráltan ébredtem, tudtam, hogy valami baj történt. Mikor kiléptem az épületből, láttam, hogy Lilith és a haverjai "megbeszélést" tartottak. Kicsit közelebb mentem, de csak hangfoszlányokat tudtam kivenni a beszédből.
 - Senki nem tudja, mi folyik itt - hallottam a fiút.
 - Jason, te próbálj Brittany-ból kihúzni valamit. Ő áll legközelebb a parancsadóhoz - Lilith dirigált.
 - Én mit csináljak? - kérdezte a lány.
 - Ashley, drágám! Te csak próbálj meg nyugton maradni - válaszolta Lilith, majd szétszéledtek. Ezt el kell majd mondanom a többieknek - gondoltam.